62.rész

62.rész

"S a szerelem, mely mindent legyőz, magához szorít, s biztonságban tart."

-Jenny! - Hallottam Justin hangját a konyhából, miközben hangsúja vidám, de egyben kétségbeesett volt. Lassan felkeltem, és szédelegve lépkedtem a lépcsőn.
-Mi az? - Kérdeztem, s a szememet dörzsölgettem.
-Van egy jó, és egy rossz hírem... - Rámnézett, majd arcán halvány vigyor húzodott végig.
-Kezd a rosszal. - Határozottan feleltem, s felkészültem a legrosszabbra.
-A rossz az, hogy három nap múlva 18 leszel, - nevetett - és megkell rendeznem a szülinapodat, amit útálsz.
-Ez még belefér... - Vártam a jó hírt, de elötte gyorsan odamentem a hűtöhöz, hogy igyak egy kis hideg narancslevet.
-A jó hír az, hogy megvan ki fenyegetett.
-Ki? - Ijedten néztem Justinra a poharat a pultra csaptam.
-Egy rajongó...Akit ismerek.
-Ismersz?
-I,igen.Régebben...Szóval, régebben megcsókolt, és én nem úgy viszonoztam, ahogy azt ő gondolta.De aggódalomra semmi gond Kedvenc Csajszim. - Odajött, és átölelt. -Mostmár minden oké.
-Rendben.Pokoli volt számomra az utobbi időszak...Remélem ez most változik.
-Változik.Jobban is, mint ahogy azt hinnéd. - Neki lökött az asztalnak, s megcsókolt.Finom ajkát vadul nyomta az enyémhez, ami az ővéjéhez képest kemény szikla volt...Mámorító, milyen tökéletes!Hozzá foghatót életembe nem tapasztaltam.A mai napig nem tudom felfogni, hogy létezik ilyen teremtést mint Ő!
-Szülinapod alkalmából, elmegyünk Hawaii-ra. - Mosolygot, majd hosszan tartó puszit nyomott arcomra.
-Hawaii?Úgy tudtam a mi "törzshelyünk" az...A Bahama.
-Igen, de most oka van annak, hogy Hawaii-ra megyünk.
-Örülnék ha felvilágosítana, úram. - Viccelődtem, bár bevallom, kissé görcsben volt a hasam...(Már megint ez a sok "rejtély"...)
-Ott házasodott össze anyu, és apu. - Anyám...Csak nem? Nem...Remélem, hogy Justin nem forgat "olyasmi" dolgokat a fejében...Ez, ez nekem még gyors.Tulajdonkéépen, belegondoltam abba, hogy mi lenne, ha Justin megkérné a kezem.Pontos választ nem tudok rá adni...Egyenlőre.
-Ahm...Értem. - Mély levegőt vettem, majd felmentem a szobámba átöltözni.
-Ma indulunk!És gondolkozz azon, amit nem is olyan rég mondtam.A házasságról.. - Szólt fel Juss.Gyorsan elkezdtem pakolni a böröndbe.Aztán elállt a lélekzetem!Eszembe jutott, mikor Juss azzal "poénkodott", hogy mit szólnék az eljegyzéshez.Mikor leesett a tantusz...Megrémültem!Egyben boldog voltam, de rémült is.Vártalan ez mind nekem..."Mrs. Jennyfer Krivarics..."Bár a gondolat csábító a tény kissé ijesztő...
~Vajon Justin megkéri Jenny kezét? A Következő részben fény derül rá.~