42.rész
-Justin,istenem jól vagy?.-Pánikba estem!A fejéből ömlött a vér.
-Hívd ki az orvost.-Már kezdett elájulni.Gyorsan kézbe vettem a telefont,s tárcsáztam a 911-et.15 perc múlva már kint is voltak.
-Nyugalom Kedvenc csajszim.Minden rendben lesz.-Fogta a kezem,miközben már az ájulás szélén állt.Mikor beértünk a kórházba,Dr.Cullent pillantottam meg...
-Mi történt vele?.-Odarohant,mikor meglátta,hogy Justin feje vérzik.
-Csak beszéltünk,aztán elkezdett fájni a feje,aztán...
-Vigyék rögenre.-Parancsolta Dr.Cullen,más néven Carlisle Cullen a nővéreknek.
-Dr.Cullen!.-Kiabáltam neki.-Meg fog gyógyulni,igaz?.-Aggódva,s reménykedve kérdeztem.
-Meg.Ez álltalában előfordul fej sérülésnél..Lehetséges,hogy megakadt egy vérrög...De gyógyszerrel gyógyítható.-Rámmosolygott,egy olyan "Minden rendben lesz"arc kifejezéssel.Nagyon különös volt nekem Dr.Cullen..Fél óra múlva Justin már a saját lábán jött vissza hozzám..Bekötözött fejjel.
-Jaj,istenem!Jobban vagy ugye?.-Simogattam az arcát,s ő meglepőden nyugodt volt.
-Igen.Most már minden rendben,hogy látlak.Dr.Cullen felírt egy gyógszert...Vérrög...
-Igen,mondta nekem is.-Húztam össze a szemöldököm.
-Usher most hívott.Holnap után kezdődik a turné.35 állomásos.Holnap mennünk kell próbálni.-Örömmel telien mosolygott.
-Biztos,hogy így tudsz próbálni?.-Figyelmeztettem,hiszen ilyen körülmények közt,elég kockázatos az ugru-bugri..
-Kicsim...Törött lábbal is próbáltam már,nyugi.Gyere,menjünk haza.-Megfogta a kezem,s beültünk a kocsiba.Haza fele én vezettem.Mostanáan kissé minden olyan...feszült volt..Most már ideje lenne annak,hogy helyreálljanak a dolgok.Justinnal lefeküdtünk aludni...Álmomban,mikor a turnénl voltunk az egész közönség uált.Paradicsommal dobáltak,és azt kiabálták:"Fúj,fúj!".Mire én felijedtem,Justin is felkelt rá.Az órára néztem:23:50.
-Mi a baj édesem?.-Álmosan kérdezte az én Adoniszom.
-Semmi.Csak rossz álom.-Megráztam a fejem,és visszaludtam.Reggel 7:50-kor csörgött az óra.Mikor felnéztem,Justin már javában fésülgette a haját.
-Jó reggelt szerelmem!.-Dudolgatva köszöntött.
-Szia...-Szomorúan köszöntem,amit ő észrevett.
-Mi a gond?.-Összeráncolt homlokkal kérdezte.
-Félek.A bukástól való félelem tönkretesz...Mi van,ha nem tetszem a rajonóidnak?Vagy ha,elmegy a hangom...Mondjuk megbotlok,betöröm az orrom..Vagy...-Mielött kimondtam volna a következő gondolatom,ott termett mellettem,akár egy gyors vámpír,s arra készült,hogy "elkábítson".Rálehelt ajkamra,s rajongva csókolt.
-Nincs mitől félned.Tökéletes vagy!Pont úgy,ahogy vagy!.-Megsimogatta arcom,amitől erőbe kaptam.Elmentem fürdeni,hajat mosni..Felvettem egy szaggatott farmert,egy ilyen...indián szandált,és egy fehér tunikát,ami a mellénél leszorítva volt...A hajamat kivasaltam,bepudereztem az arcom,és egy világos rózsaszín szájfényt kentem a számra.Justin már a kocsinál várt.Mikor meglátott,tártva maradt a szája.Odasétáltam lassan,s így szóltam:
-Túl elfogult vagy.-Nevettem rá.
-Nem,egyáltalán nem...-Megsem bírt szólalni csak nézett..A gyomrom görcsbe volt.Nem tudhattam ki lesznek ott a próbán.Bizonyára,egy csómo ember,köztük Usher..Még nem is próbáltam a dalra..Az ő félelmeit nem ismerem, de a magaméit igen.És ebben az egy dolgoban egyedül érzem magam.Megérkeztünk egy stadionba.Mikor beléptünk 100 szám szegezödött ránk,s a félelem magával rántott.Justin arcára néztem,aki csak vidáman vigyorgott.FOLYT.KÖV
-Justin,istenem jól vagy?.-Pánikba estem!A fejéből ömlött a vér.
-Hívd ki az orvost.-Már kezdett elájulni.Gyorsan kézbe vettem a telefont,s tárcsáztam a 911-et.15 perc múlva már kint is voltak.
-Nyugalom Kedvenc csajszim.Minden rendben lesz.-Fogta a kezem,miközben már az ájulás szélén állt.Mikor beértünk a kórházba,Dr.Cullent pillantottam meg...
-Mi történt vele?.-Odarohant,mikor meglátta,hogy Justin feje vérzik.
-Csak beszéltünk,aztán elkezdett fájni a feje,aztán...
-Vigyék rögenre.-Parancsolta Dr.Cullen,más néven Carlisle Cullen a nővéreknek.
-Dr.Cullen!.-Kiabáltam neki.-Meg fog gyógyulni,igaz?.-Aggódva,s reménykedve kérdeztem.
-Meg.Ez álltalában előfordul fej sérülésnél..Lehetséges,hogy megakadt egy vérrög...De gyógyszerrel gyógyítható.-Rámmosolygott,egy olyan "Minden rendben lesz"arc kifejezéssel.Nagyon különös volt nekem Dr.Cullen..Fél óra múlva Justin már a saját lábán jött vissza hozzám..Bekötözött fejjel.
-Jaj,istenem!Jobban vagy ugye?.-Simogattam az arcát,s ő meglepőden nyugodt volt.
-Igen.Most már minden rendben,hogy látlak.Dr.Cullen felírt egy gyógszert...Vérrög...
-Igen,mondta nekem is.-Húztam össze a szemöldököm.
-Usher most hívott.Holnap után kezdődik a turné.35 állomásos.Holnap mennünk kell próbálni.-Örömmel telien mosolygott.
-Biztos,hogy így tudsz próbálni?.-Figyelmeztettem,hiszen ilyen körülmények közt,elég kockázatos az ugru-bugri..
-Kicsim...Törött lábbal is próbáltam már,nyugi.Gyere,menjünk haza.-Megfogta a kezem,s beültünk a kocsiba.Haza fele én vezettem.Mostanáan kissé minden olyan...feszült volt..Most már ideje lenne annak,hogy helyreálljanak a dolgok.Justinnal lefeküdtünk aludni...Álmomban,mikor a turnénl voltunk az egész közönség uált.Paradicsommal dobáltak,és azt kiabálták:"Fúj,fúj!".Mire én felijedtem,Justin is felkelt rá.Az órára néztem:23:50.
-Mi a baj édesem?.-Álmosan kérdezte az én Adoniszom.
-Semmi.Csak rossz álom.-Megráztam a fejem,és visszaludtam.Reggel 7:50-kor csörgött az óra.Mikor felnéztem,Justin már javában fésülgette a haját.
-Jó reggelt szerelmem!.-Dudolgatva köszöntött.
-Szia...-Szomorúan köszöntem,amit ő észrevett.
-Mi a gond?.-Összeráncolt homlokkal kérdezte.
-Félek.A bukástól való félelem tönkretesz...Mi van,ha nem tetszem a rajonóidnak?Vagy ha,elmegy a hangom...Mondjuk megbotlok,betöröm az orrom..Vagy...-Mielött kimondtam volna a következő gondolatom,ott termett mellettem,akár egy gyors vámpír,s arra készült,hogy "elkábítson".Rálehelt ajkamra,s rajongva csókolt.
-Nincs mitől félned.Tökéletes vagy!Pont úgy,ahogy vagy!.-Megsimogatta arcom,amitől erőbe kaptam.Elmentem fürdeni,hajat mosni..Felvettem egy szaggatott farmert,egy ilyen...indián szandált,és egy fehér tunikát,ami a mellénél leszorítva volt...A hajamat kivasaltam,bepudereztem az arcom,és egy világos rózsaszín szájfényt kentem a számra.Justin már a kocsinál várt.Mikor meglátott,tártva maradt a szája.Odasétáltam lassan,s így szóltam:
-Túl elfogult vagy.-Nevettem rá.
-Nem,egyáltalán nem...-Megsem bírt szólalni csak nézett..A gyomrom görcsbe volt.Nem tudhattam ki lesznek ott a próbán.Bizonyára,egy csómo ember,köztük Usher..Még nem is próbáltam a dalra..Az ő félelmeit nem ismerem, de a magaméit igen.És ebben az egy dolgoban egyedül érzem magam.Megérkeztünk egy stadionba.Mikor beléptünk 100 szám szegezödött ránk,s a félelem magával rántott.Justin arcára néztem,aki csak vidáman vigyorgott.FOLYT.KÖV
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése