47.rész
"A szerelem csak egy pillanat, de az érzés örökre megmarad. A látvány csupán egy érzékelés, de ami ezt követi az már egy érzés. A szerelem mindent felülmúl, hát gyere és ölelj meg újból!"
-Muszály kinyitnom?.-Szomorúan kérdezte Justin,miközben bevetette a fenyverét:A boci szemeket.Gondolkoztam kérdésen, de arra jutottam, hogy kikéne nyitni.Lehetséges, hogy valaki olyan van az ajtó mögött aki fontos...
-Nyisd ki!Nem lehet tudni ki van az ajtó mögött.-Egy csókot nyomtam édes, puha szájára, majd kezemmel elnyomtam őt a mellkasánál.Figyeltem Jusst, ahogy öltözik...Mindeneggyes mozdulata tökéletes volt!Én felkaptam magamra a fürdőruhámat, s egy farmer mini nadrágot, fehér atlétával.
-Megyek!.-Szólította fel Justin az ajtó mögött lévő embert.Bent maradtam a hálószobába, és csendben ültem az ágy szélén.
-Öhm, szobaszervíz?.-Hallottam Justin hangját,jelezve nekem, hogy "Ráért volna kinyitni".
-Jöjjön csak be.-Kedvesen mondta Juss.Kilestem a résnyire nyilt ajtón...A felszolgáló kezében egy pezsgő volt, s tálban piros eprek.
-Ez ajándék, önöknek.-Mondta a férfi.
-Köszönjük.-Felelte az én Adoniszom, majd kivezette a pincért.Hallottam Juss lépteit, ahogy közeledik a hálószobához.Úgy csináltam, mintha semmit sem hallottam volna...Igazgattam a hajam a tükörbe.
-Ki volt az?.-Próbáltam úgy csinálni, mintha semmiről sem tudnák.
-Ah, csak a felszolgáló...Nem megyünk le este a partra?.-Mondta miközben a szájába harapott, s végig nézett rajtam tetőtől-talpig.
-De.Lemehetünk...-forgattam a szemem, majd az ölébe ültem.
-Mondtam már neked, hogy mennyire szeretlek?.-kérdeztem, s az arcát puszilgattam.
-Mondtad...És éreztem, érzem is.Én is Szeretlek.És szeretni is foglak, mindörökre!Soha nem szabadulsz meg töllem!.-kacsintott eggyet majd a mellkasomra hajtotta fejét.
-Az az ember, akit bennem szeretsz, természetesen jobb nálam: én nem olyan vagyok. De te szeress, és én majd igyekszem, hogy jobb legyek önmagamnál.-mondtam, s minden szeretetemmel, vágyammal, öleltem, csókoltam.
-Már sötétedik kedvenc csajszim.Indulhat a buli!.-a fenekemre csapott és rohant az ajtóhoz, én meg futottam és kiabálta:
-Ezért megöllek!.-nem gondoltam komolyan persze, hogy megölöm.Hiszen, akkor önmagamat is kioltom.Odajött hozzám, derekamnál fogva magához húzott, s úgy csókolt, hogy azt érezzem: Én vagyok az egyedüli lány a világon.Kézen fogva mentünk le a partra.Sötét volt, és még a vízet sem lehetett látni.Levettem magamról a mini nadrágot, meg az atlétát, s így már fürdőruhában voltam...Ami Justinnak, mint mindig, szemet szúrt.
-Szexi.-összehunyorította a szemét, és az ajkaiba harapott.
-Justin...-kényesen mondtam, majd megfogtam a fejét és odahúztam magamhoz.Simogatni kezdtem, majd lejjebb mentem a derekához.Most én hoztam őt izgalomba, és nem ő engem.
-Hm...Most én jövök!.-Hát igen...Soha nem engedte, hogy én irányítsak...De se baj.Élveztem, hogy kényesztett.Lementünk a tenerparti vízhez.Leültünk a homokba, s csak néztük a csillagokat...
-Látod azt a csillagot ott?.-kérdezte, és a mutató ujjával valamelyik csillagra mutatott.
-Melyiket?
-Azt ott!Ott középen.Amelyik oly, nagyon ragyog.
-Igen, már látom.-végre megtalálta szemem a keresett csillagot.
-Mostmár az a neve, hogy Jennyfer.-nevetett rám, majd lefeküdt a homokba, s én mellkasára döntöttem fejem.
-Tudod, sosem hittem volna, hogy valaha megtalálom az igaz szerelmet...Féltem, hogy kihasználnak, hogy nem azért vannak velem, mert szeretnek...De, aztán jöttél te.Oly váratlanul...Minden teljesen más lett.Megváltozott az életem, és hihetetlen...hogy jó irányba.Nem is tudom, hogy köszönjem meg, hogy vagy nekem, s szeretsz.
-Nem kell megköszönnöd.-mondtam.-Nekem elég annyi, hogy itt vagy mellettem, s szeretsz.Nekem ez a legfontosabb.Bízok benned, mert vigyázol rám.Jó veled mert odabújsz hozzám.Ha fázok Te gyengéden ölelsz.S ha beszélek mindig rám figyelsz.Ha rám nézel szemed ragyog,
Érzem veled boldog vagyok..Megkapok tölled mindent, ami a szeretethez tartozik...És ez a lényeg.-megcsókoltam, hosszan, s lágyan.Ráfeküdtem, s öleltem erősen, éreztetni akartam, hogy soha ne hagyjon el.Justin felült, felkapott az ölébe, s vadul csókolt.A derekamat szorította, s egyszer-kétszer próbálkozott a fürdőruha melltartómat levenni.
-Justin,nyugi mán.Még azt hiszik hogy egy perverz állat vagy.Bár az vagy,de sebaj.-szóltam hozzá és belemarkoltam a f*szába.<---(kamillának<3XD)
-Ahw.-csókolgatta a nyakam, s folytattuk szerelmünk történetét a sötét tengerparton..FOLYT.KÖV
"A szerelem csak egy pillanat, de az érzés örökre megmarad. A látvány csupán egy érzékelés, de ami ezt követi az már egy érzés. A szerelem mindent felülmúl, hát gyere és ölelj meg újból!"
-Muszály kinyitnom?.-Szomorúan kérdezte Justin,miközben bevetette a fenyverét:A boci szemeket.Gondolkoztam kérdésen, de arra jutottam, hogy kikéne nyitni.Lehetséges, hogy valaki olyan van az ajtó mögött aki fontos...
-Nyisd ki!Nem lehet tudni ki van az ajtó mögött.-Egy csókot nyomtam édes, puha szájára, majd kezemmel elnyomtam őt a mellkasánál.Figyeltem Jusst, ahogy öltözik...Mindeneggyes mozdulata tökéletes volt!Én felkaptam magamra a fürdőruhámat, s egy farmer mini nadrágot, fehér atlétával.
-Megyek!.-Szólította fel Justin az ajtó mögött lévő embert.Bent maradtam a hálószobába, és csendben ültem az ágy szélén.
-Öhm, szobaszervíz?.-Hallottam Justin hangját,jelezve nekem, hogy "Ráért volna kinyitni".
-Jöjjön csak be.-Kedvesen mondta Juss.Kilestem a résnyire nyilt ajtón...A felszolgáló kezében egy pezsgő volt, s tálban piros eprek.
-Ez ajándék, önöknek.-Mondta a férfi.
-Köszönjük.-Felelte az én Adoniszom, majd kivezette a pincért.Hallottam Juss lépteit, ahogy közeledik a hálószobához.Úgy csináltam, mintha semmit sem hallottam volna...Igazgattam a hajam a tükörbe.
-Ki volt az?.-Próbáltam úgy csinálni, mintha semmiről sem tudnák.
-Ah, csak a felszolgáló...Nem megyünk le este a partra?.-Mondta miközben a szájába harapott, s végig nézett rajtam tetőtől-talpig.
-De.Lemehetünk...-forgattam a szemem, majd az ölébe ültem.
-Mondtam már neked, hogy mennyire szeretlek?.-kérdeztem, s az arcát puszilgattam.
-Mondtad...És éreztem, érzem is.Én is Szeretlek.És szeretni is foglak, mindörökre!Soha nem szabadulsz meg töllem!.-kacsintott eggyet majd a mellkasomra hajtotta fejét.
-Az az ember, akit bennem szeretsz, természetesen jobb nálam: én nem olyan vagyok. De te szeress, és én majd igyekszem, hogy jobb legyek önmagamnál.-mondtam, s minden szeretetemmel, vágyammal, öleltem, csókoltam.
-Már sötétedik kedvenc csajszim.Indulhat a buli!.-a fenekemre csapott és rohant az ajtóhoz, én meg futottam és kiabálta:
-Ezért megöllek!.-nem gondoltam komolyan persze, hogy megölöm.Hiszen, akkor önmagamat is kioltom.Odajött hozzám, derekamnál fogva magához húzott, s úgy csókolt, hogy azt érezzem: Én vagyok az egyedüli lány a világon.Kézen fogva mentünk le a partra.Sötét volt, és még a vízet sem lehetett látni.Levettem magamról a mini nadrágot, meg az atlétát, s így már fürdőruhában voltam...Ami Justinnak, mint mindig, szemet szúrt.
-Szexi.-összehunyorította a szemét, és az ajkaiba harapott.
-Justin...-kényesen mondtam, majd megfogtam a fejét és odahúztam magamhoz.Simogatni kezdtem, majd lejjebb mentem a derekához.Most én hoztam őt izgalomba, és nem ő engem.
-Hm...Most én jövök!.-Hát igen...Soha nem engedte, hogy én irányítsak...De se baj.Élveztem, hogy kényesztett.Lementünk a tenerparti vízhez.Leültünk a homokba, s csak néztük a csillagokat...
-Látod azt a csillagot ott?.-kérdezte, és a mutató ujjával valamelyik csillagra mutatott.
-Melyiket?
-Azt ott!Ott középen.Amelyik oly, nagyon ragyog.
-Igen, már látom.-végre megtalálta szemem a keresett csillagot.
-Mostmár az a neve, hogy Jennyfer.-nevetett rám, majd lefeküdt a homokba, s én mellkasára döntöttem fejem.
-Tudod, sosem hittem volna, hogy valaha megtalálom az igaz szerelmet...Féltem, hogy kihasználnak, hogy nem azért vannak velem, mert szeretnek...De, aztán jöttél te.Oly váratlanul...Minden teljesen más lett.Megváltozott az életem, és hihetetlen...hogy jó irányba.Nem is tudom, hogy köszönjem meg, hogy vagy nekem, s szeretsz.
-Nem kell megköszönnöd.-mondtam.-Nekem elég annyi, hogy itt vagy mellettem, s szeretsz.Nekem ez a legfontosabb.Bízok benned, mert vigyázol rám.Jó veled mert odabújsz hozzám.Ha fázok Te gyengéden ölelsz.S ha beszélek mindig rám figyelsz.Ha rám nézel szemed ragyog,
Érzem veled boldog vagyok..Megkapok tölled mindent, ami a szeretethez tartozik...És ez a lényeg.-megcsókoltam, hosszan, s lágyan.Ráfeküdtem, s öleltem erősen, éreztetni akartam, hogy soha ne hagyjon el.Justin felült, felkapott az ölébe, s vadul csókolt.A derekamat szorította, s egyszer-kétszer próbálkozott a fürdőruha melltartómat levenni.
-Justin,nyugi mán.Még azt hiszik hogy egy perverz állat vagy.Bár az vagy,de sebaj.-szóltam hozzá és belemarkoltam a f*szába.<---(kamillának<3XD)
-Ahw.-csókolgatta a nyakam, s folytattuk szerelmünk történetét a sötét tengerparton..FOLYT.KÖV
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése