44.rész
Nem tudtam mi tévő legyek!Ránéztem Justinra...Az arca szomorú,csalódott,s mérges is volt egyben.Lehajtottam a fejem,mire ő bement a házba.Bekopogtattam a kocsi ablakán.Sam letekerte az ablakot...
-Szia..-köszöntem kissé nyomott hangon.-Mit keresel itt?-fejemet ingattam jobbra-balra.
-Jenny,tudnod kell,hogy mit érzek irántad.
-Sam...Én Justint szeretem...Ez ellen nem tehetsz semmit.-hajtottam le a fejem,mire ő felkapta,és megcsókolt.Miközben csókolt,nem ellenkeztem,ami engem is meglepett..Aztán észbe kaptam.
-Sam!.-ellöktem magamtól,és pofán vágtam.Odaadta a szál rózsát,és elment.Körülnéztem,és Justin megláttam az emeleti ablakból...Mindent látott!Gyorsan felsiettem hozzá,hogy emgmagyarázzak mindent.
-Justin...Én..-szemeim könnyekben úsztak.
-Szereted őt!.-jelentette ki lehajtott fejjel.
-De téged jobban..
-Tudom.-mosolygott,s felállt,közelebb jött..-Én mindig szeretni foglak.Mégha mást is szeretsz rajtam kívűl...Egy a lényeg,hogy engem jobban...és velem vagy.-megcsókolt,s bűntudatomban elsírtam magam.
-Justin,sajnálom!.-a könnycseppek záporként hullottak le az arcomról.
-Kedvenc csajszim...Szeretlek!.-megölelt,és a nyakamat puszilgatta...Nem bírtam a fájdalmat,ami ismét előtört belöllem...A lyuk a mellkasom közepén,megint magával rántott...De most a bizonytalanság tengerébe.FOLYT.KÖV
Nem tudtam mi tévő legyek!Ránéztem Justinra...Az arca szomorú,csalódott,s mérges is volt egyben.Lehajtottam a fejem,mire ő bement a házba.Bekopogtattam a kocsi ablakán.Sam letekerte az ablakot...
-Szia..-köszöntem kissé nyomott hangon.-Mit keresel itt?-fejemet ingattam jobbra-balra.
-Jenny,tudnod kell,hogy mit érzek irántad.
-Sam...Én Justint szeretem...Ez ellen nem tehetsz semmit.-hajtottam le a fejem,mire ő felkapta,és megcsókolt.Miközben csókolt,nem ellenkeztem,ami engem is meglepett..Aztán észbe kaptam.
-Sam!.-ellöktem magamtól,és pofán vágtam.Odaadta a szál rózsát,és elment.Körülnéztem,és Justin megláttam az emeleti ablakból...Mindent látott!Gyorsan felsiettem hozzá,hogy emgmagyarázzak mindent.
-Justin...Én..-szemeim könnyekben úsztak.
-Szereted őt!.-jelentette ki lehajtott fejjel.
-De téged jobban..
-Tudom.-mosolygott,s felállt,közelebb jött..-Én mindig szeretni foglak.Mégha mást is szeretsz rajtam kívűl...Egy a lényeg,hogy engem jobban...és velem vagy.-megcsókolt,s bűntudatomban elsírtam magam.
-Justin,sajnálom!.-a könnycseppek záporként hullottak le az arcomról.
-Kedvenc csajszim...Szeretlek!.-megölelt,és a nyakamat puszilgatta...Nem bírtam a fájdalmat,ami ismét előtört belöllem...A lyuk a mellkasom közepén,megint magával rántott...De most a bizonytalanság tengerébe.FOLYT.KÖV
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése