46.rész

46.rész{*-*} Justin a derekamat fogta ,én meg csak csendben álltam mellette,mozdulatlanul.Bambultam, s a gondolataim fogságában kaptam észbe. -Meddig nyaralunk?.-kíváncsian kérdeztem. -Két hét.Remélem ,hogy ugyan olyan szép lesz,mint mikor először találkoztunk...-mosolygott ,s amolyan "régi szép idők"arc kifejezés mutatkozott az arcán.Ahogy eszembe jutottak a "régi szép idők" ,sírni tudtam volna.Hiszen ,azóta minden teljesen más lett...Én sem az vagyok ,aki voltam.Képkockák peregtek le a szemem elött...Az Adoniszommal eggyütt tölött idők...Milyen szép ,s mennyire lágy a gondolat...Pár másodpercre Justinra néztem,kinek arca vidám ,érzelmes ,s elégedett volt.Körbenéztem a recepciós terembe,és fellélegeztem.Újra élettel teli lettem ,ahogy visszaidéztem az emlékeket.Öntudatlanul Juss nyakába ugrottam ,s a számat szorosan az övéjéhez nyomtam.Mit éreztem ,leírni nem tudom.Szavakba sem önteni ,mivel "Ő"létezésem oka. -Sosem fogok betelni veled.Mindhalálig szeretni foglak!.-mondtam neki ,s ki nem vettem nyakából.Ő csak piskologtt eggyet ,jelezve ,hogy tudatosult benne,s ő is így érez. -Gyere kedvenc csajszim.-megfogta a kezem ,és magával húzott a liftbe.Neki nyomott a falnak ,és így szólt hozzám: -Ha valaha kell majd neked az életem, csak gyere érte és vidd!.-nyakamat puszilgatta, s én a fellegekben éreztem magam.Mikor a lift csengett eggyet, abba hagytuk a "hancurozást", és renbe raktuk magunkat.Az emeleten senki nem volt, csak Ő, meg én.Benyitott a szobába a csomagokat ledobta az ágyra, s magához rántott. --Böjbi,úgy kívánlak, mint egér a sajtot.Mint wécé a segget.-ekkor a seggembe markolt.<---(Kamilla jóvoltából<33XD) Elnevettem magam, s lelöktem az ágyra.Ráfeküdtem, a kezeit kifeszítettem...Úgymond,a rabom volt!Felcsúsztattam a polóját, és finoman elkezdtem csókolgatni a hasát. -Ahw,ez csikízz!.-kacogott fel, amire én egy jó nagyott felnevettem. -Kaptam elég csikis dolgot én is..-nevettem.-most te jösz!.-Mikor épp arra készültem, hogy levegyem a faremerjét, ő maga alá húzott és átvette az irányítást.A polómat turbó sebességgel kapta le, s a farmert lehúzta rólam.Már mind a ketten szinte félmeztelenül voltunk, és készen álltunk arra, hogy átadjuk egymást a másiknak. -Szeretlek!Nem tudom kimutatni mennyire szeretlek!Egyszerűen a gondolat,hogy elveszítlek...rosszabb mint a halál.Mikor a szemedbe nézek...egy hurrikán söpör végig rajtam, s a gyomrom befeszül...Tényleg nem tudom ezt elmondani.-magyarázkodott az én Adoniszom, s épp arra készült, hogy megcsókoljon, mikor valaki kopogott az ajtón...FOLYT.KÖV